Szív- és bőrféreg kisokos
A szív-, és bőrférgességet fonálféreg fajok okozzák (Dirofilaria immitis-szívféreg, Dirofilaria repens-bőrféreg), melyek parazitozoonózisok. Ez azt jelenti, hogy nem csak állategészségügyi, hanem közegészségügyi jelentőséggel is bírnak. A szív-, és bőrférgek által termelt mikrofiláriák a vérben keringenek, ezt veszik fel a szúnyogok vérszívás során és oltják be később a végleges gazdákba. A szívférgesség első hazai autochton előfordulását 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében észlelték. Egy négyéves magyar vizsla kannál állapították meg a fertőzöttséget az egyetemi klinikán. A kutya szülei vadászkutyák voltak, a kannak rendszeres kontaktja volt Olaszországból származó kutyákkal, így vélhetően Olaszországból „hurcolták be” a fertőzöttséget. 2011-ig javarészt e vármegyére, valamint Csongrád-Csanád vármegyére korlátozódott a fertőzöttség. Mára az ország nagy részét érinti, főleg az Alföldet, Közép-Magyarországot, de a Dunántúl jelentős részén is felütötte a fejét e fertőzöttség. A 2017-es tanulmányom során a Dirofilaria-fajok hazai előfordulását vizsgáltuk kutyákban. Ekkor az ország 19 vármegyéjéből 14-ben állapítottunk meg szív-, illetve bőrféreggel való fertőzöttséget. Valószínűsíthető, hogy mára már ennél is több vármegyét érintenek.
A fonálféregfajok végleges gazdái nemcsak a kutyák, hanem a macskák és egyéb ragadozók (pl. róka, aranysakál, görény) is lehetnek. A macskák szív-, és bőrféreggel való fertőzöttségéről nem készült még tanulmány Magyarországon, így helyzetük egyelőre tisztázatlan.
Mint mindig, ezen parazitákkal szemben is a prevenció a legfontosabb, mely sokkal egyszerűbb és kevésbé költséges, mint a fertőzöttség kezelése. Többféle készítménnyel, illetve készítmény kombinációkkal állok a gazdik rendelkezésére (pl. Nexgard spectra, Simparica Trio, Bravecto+Milprazon).
A prevenciót 6-8 hetes kiskutyáknál már érdemes elkezdeni. A 7 hónap alatti kölyökkutyáknál a gazdik elkezdhetik a preventív kezelést tesztelés nélkül, de 12 hónaposan és 18 hónaposan is el kell végezni a szűrővizsgálatokat, majd ezt követően évente. A 7 hónap feletti kutyáknál, mielőtt preventív kezelésben részesítik őket, el kell végezni a szűrővizsgálatokat is. Náluk az első tesztelést követően fél év múlva, majd ezt követően évente kell elmenni ezekre a vizsgálatokra. Az év minden hónapjában szükséges ellenük védekezni! Amennyiben nem havi rendszerességgel használják a megfelelő parazitaellenes készítményt, mielőtt újbóli preventív kezelésben részesítenénk őket, szükséges a teszteket újra megismételni.
2 tesztet végzünk: az egyik a Knott-teszt, mely a vérben esetlegesen keringő mikrofiláriák azonosítására szolgál alvadásban gátolt vérből, mikroszkóp alatt. Ezek származhatnak kifejlett bőr-, vagy szívféregtől is. A másik teszt, mely egy szerológiai teszt, a kifejlett nőstény szívférgek által termelt antigént mutatja ki natív vérből. Amennyiben mindkét teszt negatív, megkezdhetjük ellenük a védekezést. Abban az esetben, ha a Knott-teszt pozitív (még akkor is, ha a szerológiai vizsgálat negatív), érdemes egy specifikusabb vizsgálatot elvégezni, ez a PCR-módszer, mely a mikrofiláriákból kivont DNS alapján azonosítja a fertőzöttséget, megbízhatóbb bármilyen szerológiai vizsgálatnál. Ez az a módszer, amely képes az állatok esetleges kettős fertőzöttségét is megállapítani (egyidejűleg szív-, és bőrféreggel való fertőzöttség).
A macskák esetében is az év 12 hónapjában javasolt a preventív gyógyszeres kezelés. Náluk ritka a mikrofilaraemia (vérben jelenlévő szív-, illetve bőrféreg lárvák), illetve sokszor csak hím féreg van jelen, így a Knott teszt és az antigén teszt is lehet negatív fertőzöttség esetén is. Ha fennállnak a szívférgességre is utaló tünetek a negatív tesztek mellett (pl. köhögés, nehézlégzés), szükséges szív ultrahangot is végezni!
A kutyák bőrférgessége esetén csomók jelenhetnek meg a bőr alatti kötőszövetben, melyeket érdemes sebészeti úton eltávolítani. Emellett általában Advocate spot on-nal kezeljük őket havonta, majd 6 hónap után megismételjük a Knott tesztet. Súlyosabb fertőzöttség esetén generalizált bőrgyulladás is kialakulhat.
A „szívférgesség” kifejezés nem igazán helytálló, hiszen a kifejlett szívférgek elsősorban a tüdőartériában és az ehhez kapcsolódó erekben találhatók. Erős fertőzöttség esetén a jobb szívfélben és a vena cava caudalisban is megtalálhatók. A Dirofilaria immitissel való fertőzöttség esetén fontos megállapítanunk a fertőzöttség fokát, melyre a szívultrahang és mellkasröntgen ad választ. A megfelelő kezelési protokoll kiválasztása többek között e vizsgálatok eredményétől függ. A szívférgesség korai fázisában sok kutya nem, vagy csak néhány tünetet mutat. Minél régebben áll fenn a fertőzöttség, annál valószínűbb a tünetek megléte. E fertőzöttség tünetei közé tartozhat a köhögés, csökkent aktivitás és étvágy, testsúlycsökkenés, nehezített légzés és hasvízkór.
