Endokrinológiai kisokos

Cukorbetegség- Diabetes mellitus

Kutyák leggyakoribb endokrin betegsége. Uszkárok, tacskók, spánielek és terrierek körében gyakrabban fordul elő. A macskák esetében sporadikus, de számuk folyamatosan emelkedik, kandúroknál gyakoribb.

A betegség hátterében a hasnyálmirigy által termelt inzulin hiánya vagy működésének zavara áll. Ez a hormon biztosítja, hogy a szervezet sejtjei fel tudják venni a vérből a glükózt. Ha ez a folyamat nem megfelelően zajlik, a sejtek nem jutnak elegendő energiához, miközben a vércukorszint megemelkedik.

Két formáját különítjük el:

• 1-es típus, amikor a szervezet nem képes elegendő inzulint előállítani.

• 2-es típus, amikor bár van inzulin, a sejtek nem tudják azt megfelelően hasznosítani.

Kutyák esetében leginkább az 1-es típusú, vagyis inzulinfüggő cukorbetegség fordul elő.

A betegség vezető tünetei a túl sok vízfogyasztás és a fokozott vizeletürítés (polydipsia/polyuria). Ezen tünetek több betegségre is utalhatnak (pl. veseelégtelenség, gennyes méhgyulladás, Cushing-kór), emiatt a pontos diagnózis felállításához vérlabor, esetenként kiegészítő képalkotó vizsgálatok szükségesek. Cukorbetegségre utalhat az emelkedett étvágy melletti testtömeg csökkenés, aceton szagú lehellet és fénytelen szőrzet is.

A kezeletlen cukorbetegség esetében számos szövődmény alakulhat ki, ezért nagyon fontos a mihamarabbi diagnózis felállítása és a kezelés megkezdése. Heveny szövődménye lehet pl. a hasnyálmirigy gyulladás, idült vagy enyhébb szövődménye pl. az EPI (Exocrin Pancreas Insufficiency), szürkehályog, különböző fertőzések.

A kezelés megkezdésekor mindaddig kórházban tartjuk az állatokat, amíg be nem tudjuk állítani a vércukrukat inzulin segítségével. Ilyenkor legalább 2 óránként monitorozzuk őket.

 A kezelést élethosszig folytatni kell a vércukorszint rendszeres kontrollja mellett. Ritkán előfordulhat, hogy a szuka kutyák vércukorszintje ivartalanítás után magától rendeződik.

Az optimális vércukorszint cukorbeteg kutyáknál 5-14 mmol/l, cukorbeteg macskáknál 6,7-16,7 mmol/l, mely beállításában az inzulin mellett jelentős szerepe van a megfelelő etetésnek (diabetic tápok) is. Étrendjüket nem szabad váltogatni, jutalomfalatokat nem kaphatnak mindig csak ugyan azt az eledelt. A diabetic tápoknak magas a rosttartalma (lassítja a glükóz felszívódását, így egyenletesebbé teszi a vércukorszintet), alacsony a zsírtartalma (segít megelőzni az elhízást, ami rontaná az inzulinhatást) és magas az összetett szénhidrát tartalma (ezek lassan bomlanak le, így nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet).

A gazdi otthoni teendői:

A napi vízfogyasztásról napló vezetése.

Az inzulint naponta 2x bőr alá szúrni, lehetőség szerint közvetlenül az etetés után.

Az etetés kutyák esetében napi 2 részletben javasolt, macskák esetében pedig akár napi 3-4 alkalommal, ezzel megelőzhetjük a vércukorszint túlzott csökkenését.

Hipoglikémia (amikor a vércukorszint <2,5 mmol/l) tünetei lehetnek: nyugtalanság, remegés, gyengeség, bizonytalan mozgás, összeesés, görcsroham vagy akár eszméletvesztés.

     Teendő ilyenkor:

• azonnal kenjünk mézet vagy szőlőcukoroldatot az ínyükre/szájukba,

• amint magukhoz térnek, kínáljunk nekik extra ételt,

• ha pár percen belül nem javul az állapotuk, vagy ismét rosszul lesznek, azonnal állatorvosi ügyeletre kell vinni őket.

Mi az inzulinrezisztencia?
Ez azt jelenti, hogy a kutya vagy macska szervezete nem reagál megfelelően az inzulinra, még akkor sem, ha az állatorvos a szokásosnál jóval nagyobb adagot ad (1,5 NE/ttkg/nap). Hiába kapja az inzulint, a vércukorszintje továbbra is túl magas marad.

Mi okozhatja?
„Ellenállóvá” teheti a szervezetet az inzulinnal szemben, például:

• bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, hormonok),

• ha a szuka kutya nincs ivartalanítva,

• egyes hormonbetegségek (pl. Cushing-kór, pajzsmirigyproblémák),

• fertőzések vagy gyulladások (pl. hasnyálmirigy-gyulladás),

• hasnyálmirigy daganatok,

• súlyos elhízás,

• veseelégtelenség.

Miért fontos felismerni?
Ha fennáll az inzulinrezisztencia, akkor önmagában az inzulinadag növelése nem oldja meg a problémát. Ilyenkor mindig meg kell keresni az alapbetegséget, és elsősorban azt kezelni.

Cushing-kór – Hypercortisolismus

Kutyák körében a második leggyakoribb endokrin betegség, macskáknál ritka. Általában középkorú/idős állatoknál fordul elő. A prediszponált kutyafajták közé tartozik az uszkár, tacskó, vizsla, beagle, boxer és a terrierek. Leggyakoribb klinikai tünetei a fokozott vízivás és vizeletürítés, megnövekedett étvágy, gyengeség, lógó has, elvékonyodott bőr, szőrhullás és hyperpigmentáció.

Centrális, központi idegrendszeri forma az esetek 80-85%-ában (hypophysis hyperplasia vagy adenoma). Perifériás, mellékvese eredetű forma az esetek 15-20%-ában (mellékvese kéreg adenoma vagy carcinoma). Nagyon ritkán a két forma egyszerre fordul elő, illetve vannak olyan kivételes esetek, amikor ectopiás ACTH-termelés jelentkezik (pl. máj, pancreas vagy neuroendokrin tumorok). Iatrogén forma alakulhat ki tartós glükokortikoid terápia esetén.

A pontos diagnózis felállításához különböző laborvizsgálatok (LDDS teszt, ACTH stimulációs teszt, HDDS teszt, vizelet kortizol/kreatinin arány) és kiegészítő képalkotó vizsgálatok (UH/RTG/CT/MRI) állnak rendelkezésünkre. Terápiája lehet műtéti (a daganatos mellékvese eltávolítása/az agyalapi mirigy eltávolítása) vagy gyógyszeres (trilosztán). A daganatos mellékvese eltávolítása után a kutyákat 6-8hetes szteroid kúrán kell tartani, melynek dózisát fokozatosan csökkenteni kell. Az agyalapi mirigy eltávolítása esetén az állat élete végéig szubtitúciós terápiát igényel (tiroxin+prednisolon).

Amennyiben kezeletlenül marad, úgy szövődmények léphetnek fel, pl. cukorbetegség, hasnyálmirigy gyulladás, hypertonia, thromboembolia. A kórjóslat függ a szövődményektől, az esetleges áttétek meglététől, illetve az idegrendszeri tünetek fennállásától.

Pajzsmirigy alulműködés-Hypothyreosis

Kutyák körében gyakori hormonális betegség.

2 fajtáját különítjük el: a szerzett primer hypothyreosist és a veleszületett formát.

Szerzett primer hypothyreosis általában középkorú/idősebb kutyákban alakul ki. Prediszponált fajták közé tartozik a golden retriever, beagle és doberman pincher. A veleszületett forma esetén az állatok már néhány hetes/hónapos kortól produkálják a tüneteket (főbb kiváltó okai a jódhiány, dyshormonogenesis).

Legjellemzőbb klinikai tünetei a gyengeség, csökkent aktivitás, normál étvágy melletti testtömeg növekedés. Sokszor okoz bőrpanaszokat, pl. szimmetrikus vagy generalizált alopecia, hyperpigmentáció, hyperkeratosis, pyoderma, myxoedema. Járhat pulzusszám csökkenéssel, ivarzás elmaradásával, fertilitási zavarokkal, különböző szemtünetekkel, ritkán idegrendszeri tünetekkel. A veleszületett formánál esetenként tapasztalható növekedésben való elmaradás, aránytalan törpeség, elmaradott szellemi fejlődés, golyva, valamint előfordulhat, hogy fellépnek különböző idegrendszeri, bőrgyógyászati és szaporodásbiológiai problémák.

A diagnózishoz vérlabor vizsgálat szükséges, melynek során megnézik a szabad és teljes T4 (fT4, TT4) és TSH szinteket, valamint a TT4/TSH hormonok arányát.

A hypothyreosis terápiája az élethosszig tartó hormonpótlás (levotiroxin-nátrium). A hormon szedés megkezdése után legkésőbb 1 hónappal javasolt TT4 hormon kontrollja. Amennyiben a hormonszint normál tartományban van, a klinikai tünetek javulnak és az ezt követő 1 hónapos kontrollnál is fiziológiás tartományban van a TT4 szint, úgy tünetmentesség esetén elegendő évente 2-3 alkalommal kontrollálni az értéket. A gyógyszert lehetőség szerint étkezés előtt 1 órával adjuk be. A kontroll vérvételeket a gyógyszer beadása után 4-6 órával szükséges elvégezni.

Pajzsmirigy túlműködés-Hyperthyreosis

Pajzsmirigy hormonok autonóm szekréciója (pl. pajzsmirigy adenoma, hyperplasia, carcinoma miatt). Általában középkorú/idős állatok körében alakul ki. Nőstény házimacskák körében gyakoribb. Az esetek 80%-ában tapintható a nyakon duzzanat, amely légzési és táplálkozási elégtelenséggel is járhat. Főbb klinikai tünetei a testsúlycsökkenés fokozott étvágy mellett is, továbbá jellemző a hyperaktivitás, nyugtalanság, agresszió, lihegés, emelkedett légzésszám, ápolatlan szőrzet. Előfordulhat hányás, hasmenés, emelkedett vízfogyasztás, fokozott vizeletürítés.

Kezelése lehet sebészi (pajzsmirigy túlműködő részének eltávolítása), gyógyszeres (metimazol) vagy radiojód-terápia. A gyógyszeres kezelés akkor javasolt, ha nem daganatos kórkép okozza a túlzott hormontermelést. Jódbevitel korlátozása a kezelést képezheti abban az esetben, ha nem daganat okozza, nem megoldható a gyógyszeres kezelés és a sebészi terápia sem kerülhet szóba. A radiojód terápia a leghatékonyabb módszer, amely elpusztítja a pajzsmirigy túlműködő részét, azonban carcinoma esetén önmagában nem elegendő.

A terápia megkezdése után TT4 szint mérése javasolt 2-3 hetente mindaddig, amíg be nem áll a hormonszint. Amennyiben stabil, úgy elég 3-6 havonta kontrollálni általános vérlaborral együtt.